Rólunk
Maradjatok meg Isten szeretetében és bizamában, merítsetek erőt a mély hitből, Isten iráni bizalomból és szüntelen imából.”
alapító anya
Küldetésünk
Rendünk mottója: Pax et Bonum- Béke és Jóság
Kórházunk mottója: Gyógyítás szeretettel és alázattal
A Budapesti Szent Ferenc Kórházat az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció nővérei alapították 1936-ban. 1950-ben államosították, majd 1994-ben a Kongregáció visszakapta a tulajdonjogot, 1996-ban pedig a működtetési jogot is. A Kórház jelenleg is a nővérek tulajdonában van.
Kórházunk védőszentje, Assisi Szent Ferenc azt a feladatot kapta Jézus Krisztustól, hogy legyen a békesség szerzője, és a jóság hirdetője. Küldetésünk alapvetően azonos Szent Ferencével: megteremteni a békét a rászoruló emberek életében, és eljuttatni őket az igazi jóság forrásához. Gyógyító és rehabilitációs tevékenységünk végső értelme az, hogy a ránk bízott személyek békét találjanak testükkel, lelkükkel, valamint, hogy testileg is jól legyenek, és egész életük jóvá váljon.
Célunk a betegségnek, valamint a betegség okainak, tüneteinek és szövődményeinek megszüntetése; továbbá az egész személy teljes jól-létének, egészségének visszaállítása. A rehabilitáció során a betegség által legyengített testi funkciók helyreállítása, újratanítása. Szolgálatunkkal segítséget nyújtunk a betegek számára, hogy egészségre törekvésük teljes legyen, egész életüket szolgálja, miközben megtapasztalják Isten jóságát, irgalmát.
A ránk bízottak érdekében érdeklődő figyelemmel kísérjük a szakterületünkön tapasztalható fejlődést, és igyekszünk felhasználni a továbbképzés lehetőségeit.
Küldetésünk felekezeti hovatartozás nélkül minden emberhez szól azon túl, hogy az egyházi személyek az ország bármely szegletéből sajátjuknak érezhetik kórházunkat – kiemelten a kardiológiai rehabilitáció céljából.
Tevékenységünk
A Szent Ferenc Kórház jelenlegi fő tevékenysége kardiovaszkuláris eseményeken átesett betegek korai szakintézményi rehabilitációja, és a tartós életmódváltás lehetőségének megteremtése, a betegek hosszú távú ellenőrzése mellett. Ennek keretében primer korai kardiológiai rehabilitációt végzünk, a kardiológiai intenzív ellátástól kezdve egészen a tervezett rehabilitációs ellátásig.
Speciálisan szívelégtelen és ritmuszavaros betegcsoportok kivizsgálását, invazív ellátásra és műtétre való előkészítését, majd a műtét utáni gondozását végezzük. Egyidejűleg mind bent fekvő, mind ambuláns ellátás keretében aktív diabetológiai, lipidológiai és egyéb belgyógyászati betegekkel foglalkozunk.
Szakképzett támogató teamek segítségével táplálkozási betegségekben, elsősorban súlyos fokú elhízásban szenvedők kezelésével foglalkozunk. Kórházunk számos plusz szolgáltatást és lakossági megelőző programot dolgozott ki,melyek szintén állnak a hozzánk fordulók rendelkezésére, s melyekről a Fejlesztések menüpont alatt olvashat részletesen.
Kórházunk története
A kórházat az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció nővérei alapították 1935-ben, az akkori elöljárónő, Kuczera Flóra anya kezdeményezésére.
Tisztelendő Flóra anya célja az volt, hogy a fiatal ápolónővérek minél nagyobb szaktudással rendelkezzenek, a rend saját kórházában gyakoroljanak, és első osztályú kiképzésben részesüljenek. A kórház alapkőletétele 1935. augusztus 15-én történt. Az eseményen dr. Czapik Gyula kanonok, későbbi püspök mondott beszédet.
Az épületet Kénost Vilmos építész tervezte és ő vezette az építési munkálatokat is. Eredetileg 84 ágyas volt az intézmény, melyben kápolnát is építettek először a 2, majd a 3. emeleten. Ez az egyetlen kórházi kápolna Magyar-országon, amely a kórház megalapítása óta folyamatosan, a legsötétebb időkben is megszakítás nélkül működött illetve működik.
1937. augusztus 19-én Angelo Rotta apostoli nuncius szentelte fel az intézményt. Az első beteg 1937. szeptember 4-én érkezett. Az egy- és kétágyas szobákban többnyire fizető betegeket helyeztek el. Az eme-leteken lévő 2-2 nagy kórterem 8-8 beteget tu-dott befogadni. Később ezeket a nagy kórtermeket megosztották. Már ekkor sok egy-házi személyt gondoztak, ápoltak a kórházban.
A kórház működésének kezdetén a II. kerület, valamint a külső területek közül Pest-hidegkút, Máriaremete, Adyliget, Budaliget lakosságát látta el. Ezen kívül Budajenő, Tök, Perbál, Zsámbék, Nagykovácsi ugyancsak az ellátási területhez tartoztak. A kórház a lakosság körében népszerű volt, és a Margit hídtól a város széléig terjedő kb. 15 km-es sávban állandó felvétellel látta el a betegeket. Későbbiekben a Pest megyei terüle-teket fokozatosan leválasztották.
dr. Moser Elek
1937. szeptemberében Kuczera Flóra anya dr. Moser Eleket nevezte ki a kórház igazgatói székébe, akinek eredmé-nyes munkássága alatt a kórház tekintélye és népszerűsége nőtt. Ő 1976-ig vezette az intézményt. Az egyházi sze-mélyeken kívül főleg a II. kerületi lakosok tették ki a betegek nagy részét.
Az első sebészfőorvos, dr. Fodor Jenő a Bakay Klinikáról jött kórházunkba. Őt követte dr. Klimkó Dezső, aki a kolozsvári Egyetemi Sebészeti Klinika vezetője, majd a Baross utcai Klinika professzora volt. A Sebészeti Osztály növelte a kórház népszerűségét. Meg kell említenünk a Sebészeti Osztályon alorvosként működő dr. Szécsény Andort, aki később a SOTE I. sz. Sebészeti Klinika professzora lett.
A háborús években a politikai és faji üldöztetések idején a rend vezetősége az anyaházban, a kórház igazgatósága pedig a kórházban bújtatta az üldözötteket. Számos egyszerű család mellett több ismert személyiség kapott itt menedéket, többek között Morvai Endre, Budapest alpol-gármestere is. Ugyancsak bizonyított, hogy korábban a Francia Intézet iskolájában tanító tanárnők egy részét a nővérek szerzetesruhába öltöz-tették, mivel ebben az időben biztos volt az internálásuk.
A harci cselekmények idején a kórházban igen sok sebesültet láttak el az ekkor 24 órás szolgálatot ellátó orvosok. A kórház orvosai a szovjet pa-rancsnokság kérésére átjártak a Csatárka úti katonai egészségügyi intézménybe, közreműködtek a sebesültek ellátásában.
1950-ben a rendet feloszlatták, a rendházat és a többi ingatlant államosították. A Kongregáció anyaházának átadásakor 250 rendtag volt, akik mindnyájan a betegeket szolgálták. Ugyanabban az évben az EUGE papi szervezet, melynek elnöke Bárd János kalocsai segédpüspök volt, vissza-kapta a kórházat az államtól a papok és szerzetesek részére. Nem sokkal később a kórház ismét az állam kezelésébe került. Az átadás azzal a kikötéssel történt, hogy az ágyak 25%-át kell az egyház részére fenntartani. A kórházi ágylétszámot hússzal növelték. A főváros II. kerületének lakosságát valamint a katolikus egyház tagjait, volt szerzeteseit, vezetőit látták el. Az Actio Catholicánál külön ágynyilvántartó létesült, amely az egyházi személyek elhelyezését koordinálta. Segítségével az egyházi otthonokból, nevezetesen a székesfehérvári papi otthonból, a hejcei, jász-berényi, piliscsabai öreg szerzetesek otthonából, valamint a budapesti Fő utcai papi otthonból naponta volt betegfelvétel.
Sok közismert, legendás hírű püspök feküdt a kórházban, sokan a száműzetésből (Hejcéről, Piliscsabáról) jöttek rendszeres kezelésre. A kórházban ke-zeltek között volt Grősz József, Czapik Gyula érsek és Zadravecz István ferences püspök is. Előfordult, hogy egy időben három püspök is fekvőbeteg-ként volt a kórházban. A későbbiekben Lékai László bíboros, prímás érsek, Ijjas József érsek és más egyházi személyiségek is álltak itt kezelés alatt.
A 60-as években Haynal Imre, a híres belgyógyászprofesszor is ebben a kórházban kezelte betegeit. Érdekességként megemlítjük, hogy a kom-munista állami és fővárosi vezetők közül is sokakat kezelt a kórház. Például Dobi István akkori államelnök fiát, Kádár János testvérét, Óvári Miklóst és családját, Berecz Jánost és családját, Farkasinszky Lajos kiskőrösi tanácselnököt és még sok más ismert személyiséget. Ez jelezte a kórház hírét, a szerzetesnővérek ápolási munkájának minőségét, hiszen a fent említettek a privilégiumként fejlesztett Kútvölgyi Kórház ápoltjai voltak.
968-ban az egészségügyi intézmények integrációs törvényének alapján a kórház a János Kórház részévé vált, eredeti nevét elvesztette, és mint a János Kórház Széher úti részlege működött.
dr. Kozma György
1976-ban dr. Kozma György vette át a kórház és a belgyógyászati osztály vezetését. A kórház 1987-ben ünne-pelte dr. Paskai László bíboros jelenlétében fennállásának 50. évfordulóját. Az ünnepélyes megemlékezésen jelen voltak a főváros vezetői is. Ebben az időben az egyház különleges támogatást nyújtott az intézménynek, anyagilag segítette az intenzív osztály felállítását, a betegszállító mikrobusz beszerzését, a lift felszerelését.
1993-ban az állam és az egyház között kötött egyezmény alapján a rend visszakapta a kórház tulajdonjogát. A megegye-zés szerint 1996-ig továbbra is a [Szent] János Kórház keretében működött, mint annak része. 1996-ban önálló igazga-tású egyházi tulajdonú kórház lett.
dr. Kerkovits Gyula
A kórház új igazgatójának dr. Kerkovits Gyulát, a nemzetközileg ismert kardi-ológust, a Magyar Kardiológusok Társasága örökös tiszteletbeli elnökét, az Európai Kardiológusok Társasága fellowját (választott tagját) nevezték ki. Ő haláláig dolgozott, kezelte visszatérő betegeit.
Külön kell szólnunk a Kardiológiai Osztály létesítéséről. 1991-ben – dr. Szele György, az Amerikai Egyesült Államokban élő és ott dolgozó magyar orvos fáradhatatlan és elkötelezett munkája eredményeként – kórházunk partnerkapcsolatot tudott létrehozni két amerikai kórházzal, amelyekkel karöltve nagy összegű amerikai kormánytámogatást sikerült elérni pályázat útján (United States Agency for International Development, USAID).
A kórház részéről dr. Andrássy Gábor (jelenleg a Kardiológiai Osztály vezető főorvosa) vállalta a kezdetektől ezt a nehéz és sok lemondással is járó munkát. A Budapesti Szent Ferenc Kórház (akkor még mint a Szent János Kórház Széher úti részlege) az amerikai kormánytámogatásból több mint 1 millió dollárnyi értékben tudott beszerezni orvosi műszereket. Nemcsak a kardiológiai fekvő- és járóbeteg-részleget sikerült ebből a pénz-ből létrehozni, hanem a korszerű automatikus labort és a rehabilitációs egységet is. Megkezdte munkáját az intenzív osztály, a szubintenzív részleg valamint a kardiológiai ambulancia. Mindezek műszerezettség tekintetében messze meghaladták az országos szintet, és világviszony-latban is korszerűek voltak.
Ebben az időben a kórház évente rendezett többnapos, színvonalas, angol nyelvű nemzetközi kardiológiai konferenciát (Szent Ferenc Kórház Nemzetközi Kardiovaszkuláris Szeminárium), ami Magyarországon és a régióban is egyedülálló volt.
dr. Tahy Ádám
1999-ben dr. Tahy Ádám, az Európai Kardiológusok Társasága fellowja, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Tanácsadó Testületének tagja, a Balatonfüredi Szívkórház volt főigazgatója vette át a kórház vezetését. A hosszú távú célkitűzések megvalósításának részeként, az új évezred kezdetén komoly beruházásokat indított az intézetben és fázisokra tagolt rekonstrukciós terv készült.
A rekonstrukció első fázisában részben központi, részben pályázaton elnyert és alapítványi forrásokból felújításra került a kórházépület földszintje, a porta, a kardiológiai ambulancia, és megtörtént a kazánház, fűtéshálózat és az energiaszol-gáltatás részleges rekonstrukciója, befejeződött számos kórterem és szociális helység komfortosítása.
A második fázisban az oktatás (graduális, posztgraduális és betegoktatás) elősegítésére az intézet harmadik emeletén megépült az új előadó- és gyógytornaterem, a gyógyszertár, az informatikus, a pszichológus és a lelki gondozó szobája, kialakításra került az igen jól felszerelt gasztro-enterológiai és hasiultrahang-laboratórium. A rekonstrukció harmadik fázisában, 2003-ban megtörtént a konyhaüzem teljes műszaki rekonst-rukciója, ezzel párhuzamosan új ebédlő került kialakításra és sor került a kórházépület bővítésére is.
A rekonstrukciós munkálatokkal párhuzamosan pályázatokon elnyert források és a kórház alapítványának támoga-tásával felújításra került az intézet műszerparkja (gasztroenterológiai, hasi- és szívultrahang-készülékek, EKG-moni-torhálózat, nagyteljesítményű laborautomata, röntgenkészülék stb.), kiépült az informatikai hálózat, új betegszállító- és mentőkocsik álltak munkába (ajándék a főváros XII. kerület Hegyvidék Önkormányzatától), a kórház legtöbb helyiségébe és a kórtermekbe klímaberendezés került, megépült a mentőbeálló, felállítottuk kórházunk névadó-jának, Assisi Szent Ferencnek szobrát (Kligl Sándor alkotása, a szobrot a ferences Paskai László bíboros, prímás érsek szentelte fel) és megépült – külön bejárattal – az új gépjárműparkoló is. A költséghatékonyság növelése céljából megtörtént a kórházépület nyílászáróinak cseréje és az elavult felvonó teljes átalakítása.
dr. Trombitás Zoltán
Ácsné Papp Margit
dr. Toldy Schedel Emil
A kórház munkatársai az utóbbi években több jelentős nemzeti illetve nemzetközi tudományos programban vettek részt. Ezek közül kiemeljük a Magyar Tudományos Akadémia Számítástech-nikai és Automatizálási Kutató Intézetével (Roska Tamás akadémikus és munkatársai) és a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetével (Kopp Mária professzor asszony és munka-társai) közösen végzett programot.
A kórház vezetésében 2007-ben szervezeti struktúramódosításra került sor, ennek egyik lépése volt a Felügyelő Testület újjáalakulása. Majd ez év november 1-jétől kórházunk főigazgatója dr. Trombitás Zoltán volt 2011-ig. Utódja megbízott főigaz-gatóként Ácsné Papp Margit volt.
2012-ben ünnepelte kórházunk fennállásának 75 éves jubileumát.
2012 őszétől a kórház főigazgatója dr. Toldy-Schedel Emil.