Mi is az a kardiotanösvény?
Mi is az a kardiotanösvény?
Tanösvény az egészséges szív- és érrendszerért
Szeretné tudni, milyen állapotban van a szíve? Ismeri programunkat? Szeretné tudni, hogyan működik és mit tud nyújtani egészségesnek, betegnek, fiatalnak és az idősebb korosztálynak?
Az Út az egészséghez kardiotanösvény-program a Budapesti Szent Ferenc Kórház kezdeményezése, mely:
- egyrészt a magasvérnyomás-betegséggel élők, szív- és érrendszeri beavatkozáson vagy történésen átesettek, illetve cukorbetegek rehabilitációját és életmódváltását segíti,
- másrészt megelőző és önellenőrző egészségügyi szűrőprogramként áll a lakosság rendelkezésére.
Hogy mit is jelent pontosan a kardiotúra, hogyan működik, mi szűrhető ki a segítségével, hol és hogyan próbálható ki vezetett formában is, illetve hogy hol nyíltak újak országosan, minderről szeretnénk a következőkben lépésenként információt adni ezen a felületen. Információs bázis szeretnénk lenni, egyúttal inspiráció is a program kipróbálásához. Kövess minket és a szív jelet az erdőkben.
1. Mi is az a kardiotanösvény?
2015-ben létrehoztunk egy betegek és egészségesek számára meggyőződésünk szerint egyaránt hasznos programot, ami eddig 15 helyszínen várja a látogatókat. Sőt, az alapötlet nyomán idén is egyre több helyszínen nyílnak majd ilyen kardioútvonalak. Úgy gondoltuk ezért, hogy segítség lehet, ha elmagyarázzuk, mi is az a kardiotanösvény, mi ez a program, kiknek és miért érdemes kipróbálniuk, és hogyan lehet igénybe venni, használni.
A kardiotanösvény lényege, hogy egy kellemes és hasznos szabadidős mozgásprogram, azaz egy séta / túra keretében egyfajta visszajelzést kaphatunk szívünk egészségi állapotáról. Ehhez persze előre megtervezett útvonalakat alakítottunk ki, amelyen információs táblákkal is segítjük a tanösvény helyes használatát. Hogy mindez mit is jelent pontosabban, arról következő pontban írunk.
2. Tudd meg, egészséges-e a szíved! / Hogyan csináljam?
Kórházunk szakemberei úgy alakítják ki e túraútvonalakat, hogy hosszuknak és a túra során teljesített szintemelkedéseknek köszönhetően, bizonyos pontokon megállva érdemi terhe-léses pulzust mérhessenek a kardiotúrát teljesítők. Mindez kiegészül egy a túra elején mért úgynevezett nyugalmipulzus-méréssel is. A túra végére tehát kialakul a túrázóról egy kép: mennyi a pulzusa normál nyugalmi helyzetben, és hogyan változik különböző fokú, kisebb-nagyobb terhelések esetén (pl. emelkedők tetején). A program segítségével a mért pulzusok kiértékeltethetők kórházunk illetve helyi egészségügyi szervezet által, így képet kaphatunk szívünk állapotáról.
De ne menjünk ennyire előre. Következő pontokban előbb még segítünk megérteni, hogy hogyan kell a pulzust mérni, honnan ismerjük fel, hol van a pulzusmérő pont és hogyan, hová kell rögzíteni a mért értékeket.
3. Hol kell pulzust mérni? / Táblákkal segítünk
Kardiotanösvényeink legfontosabb eleme a pulzusmérés, amit a résztvevőknek magukon kell elvégezniük. Az első mérés minden tanösvényünkön induláskor, a kezdőpontnál törté-nik. Figyelj rá, nehogy elmulaszd. Ezt a pontot hívjuk nyugalmi pulzust mérő pontnak. Ez azt mutatja, hogy terhelés nélkül, alaphelyzetben mennyi a pulzusunk, ami jó viszonyítási alap a későbbi terheléses pulzusok értékeléséhez. Miután pedig elindultunk, a túraútvonal egyes pontjain (jellemzően hosszabb szakaszok végén vagy emelkedők tetején) vannak pulzusmérő pontok.
Ezeket az erdőben a képen is látható kistáblákkal jelezzük. A pulzusmérő táblákon mindig szerepel egy római számozás, ami jelzi, hogy ez túránkon a hányadik pulzusmérő hely.
4. Hogyan mérjem helyesen a pulzusom? / Mire figyelj?
Ez itt a pulzusmérő pontot jelző tábla.
Ilyen táblát minden kardioútvonalunkon olyan pontokon helyezünk el, amelyeket gyógytornászaink bejárás és gondos mérlegelés után, a terepviszonyok figyelembe vételével alkalmasnak találnak az informatív terheléses pulzusmérésre. Jellemzően hosszabb, megállás nélkül teljesített szakaszok végén vagy emelkedők tetején várnak minket ilyen stop táblák, ahol az a feladatunk, hogy azonnal mérjük meg a pulzusunkat.
Mivel?
A legjobb, ha saját pulzusmérő karórád van: ezt ismered, tudod, melyik gombot kell rajta nyomni, jó eséllyel egy applikációra is rá van kötve: csak megnyomod, és kiírja, mennyi épp a pulzusod. Tőlünk is kérhetsz kölcsöneszközt a túra idejére, erre egy későbbi posztban még visszatérünk. És az ősi módszerrel, manuálisan is mérheted.
Hogyan?
A feladat könnyű, mégis van jópár szabály és tudnivaló a helyes, érdemi méréshez – legalábbis a manuális méréshez:
- Amint odaérsz a táblához, azonnal mérj! Ha akkor kezded letenni a kezed ügyében lévő tárgyakat, vagy akkor keresed meg a mobilodat a stopperrel méréshez, ha bevársz valakit vagy más okból késlekedsz a pulzusszámolással, folyamatosan csökkented az esélyét annak, hogy valós értéket mérj. Amint megállsz ugyanis, pulzusod elkezd lassulni s mivel minél később kezdesz el mérni, annál lassabb szívverést fogsz érzékelni, így a 60 mp átlagosan máris nem azt fogja mutatni, hogy amikor odaértél, akkor mennyi volt.
- Ugyanezért fontos szabály az is, hogy terhelés után manuális méréskor nem 60, hanem csak 15 mp-ig mérj, és az így mért pulzusszámot szorozd meg néggyel. Valósabb értéket kapsz, mintha 60 mp-en át a folyamatosan lassuló pulzusodat méred.
- A manuális méréshez tehát szükséged lesz a két kezedre (ezért lehetőleg ne legyen semmi felesleges a kezedben a túra alatt), és legyen nálad másodpercmutatós karóra, vagy tartsd stopperfunkcióra állítva a mobilod, hogy a mérés időtartamát (15mp) figyelni tudd.
- Ahogyan azt a táblán képpel is jelezzük, pulzust manuálisan mindig a csuklón mérj, sosem a nyaki ütőéren.
5. Ne felejts nyugalmi pulzust is mérni
Tudod, mennyi nyugalmi helyzetben a pulzusod?
Nyugalmi pulzusunk egyénenként eltérő lehet. Ne felejtsd ezt is megmérni még a túra kez-detén, amikor a kiindulópontra érsz, mert munkatársainknak ez is fontos információ lesz, amikor pulzusértékeiddel kitöltött túralapod alapján szíved egészségi állapotát kiértékelik.
Vezetett túra esetén kollégánk gondoskodik róla, hogy ez ne maradjon el, de ha egyénileg teljesítjük a túrát, a kiindulóponton lévő táblát olvasva, a sok információ közepette könnyen elfelejtődhet. Ezért legtöbb tanösvényünkön a kiindulópont tábla mellett (amiről későbbi pon-tunkban még külön is szó lesz) már egy nyugalmi pulzus mérésére felhívó külön tábla is áll.
6. Hová írjam fel a pulzusértékeket?
A túralap egy leporello-szerű füzetke, amit a kiindulóponton lehet beszerezni (vagy személy-zettől vagy egy adagolóból). Arra szolgál, hogy pulzusértékeinket erre rögzítsük. Az e célra kidolgozott táblázatban az adott helyszínen lévő minden útvonalhoz tartozó minden pul-zusmérő ponthoz tartozik egy rubrika, az ott mért pulzust oda kell beírni.
A kiértékelőknek fontos információ, hogy egy adott pulzust egy lazább szakasz végén vagy az emelkedő tetején mértük, ezért kérjük, a táblázat megfelelő rubrikájába írják be az ott mért értéket. A táblázat külön rubrikát kínál annak jelölésére is, hogy az előző pulzusmérő ponttól a következőig meg kellett-e állnunk pihenni. Ez az erőnlétünkről is árulkodik és azt is jelenti, hogy a két pulzusmérő pont közötti pihenőkor átmenetileg csökkent a pulzusunk.
Következő pontban bemutatjuk a nyugalmi pulzus mérésére is szolgáló kiindulópontot, utána pedig, hogy mi mindenre szolgál még a túralap.
7. Miben segít a kiinduló tábla? / Mindenképp olvasd el
Kiindulótábla a nyugalmipulzus-mérő ponton.
Minden tanösvényünk kezdőpontján található egy kezdőtábla (vagy kiindulópont tábla). Innen indul a túra és a mérés is, azaz itt szükséges a nyugalmi pulzust megmérni, mielőtt még elindulunk, vagyis ez az első pont, ahol a túralapot használni kell (lsd. 5-ös pont). Fontos tudni, hogy mire jó még ez a kezdőtábla. Nem mindenütt lehetséges, de ahol csak tehetjük, olyan kezdőpontról indítjuk túraútvonalainkat, ami már nincs messze a természettől, erdőtől, de az adott településnek/kerületnek még ismert, frekventált pontja. Ez azért is fontos, mert a kiinduló táblával nem csak azokhoz szólunk, akik célzottan a tanösvényre jöttek, hanem azokhoz is, akik a tábla által találkoznak először a kardiotúra lehetőségével.
Épp ezért a kiindulótábla tájékoztat mindenről, ami a tanösvény megértéséhez szükséges:
- mire hoztuk létre
- mi a program turistaút-jelzése
- hogyan működik a program, hogyan hova lehet leadni a mért értékeket kiértékelésre
- mikre van szükség hozzá (tréningzóna megállapítása, túralap felvétele és hogy ezt adott tanösvény esetében hol találjuk, kölcsönözhető eszközökkel kapcsolatos tudnivalók)
- térkép távokkal, szintkülönbségekkel és időigénnyel ahhoz, hogy dönteni tudjuk, melyik útvonalat választjuk
- tájékoztatás vezetett túrák lehetőségéről
- felhívás nyugalmi pulzus mérésére
Indulás előtt olvasd el!
Most már tudjuk, hogy milyen táblák jelzik a pulzusmérések helyszíneit. Előző pontunkból már tudjuk azt is, hogy hogyan, hova kell felje-gyezni a pulzusértékeket. Következő pontunkban mutatjuk, hogy miket kell még kitölteni a túralapon.
8. Mit kell még kitölteni a túralapon?
Az esetleges betegségek feltüntetése mellett a túrázáshoz és a túralap későbbi kiértékeléséhez fontos tudni, hogy mi a személyes tréningzónánk.
A tréningzóna az aktuális életkornak megfelelő normál pulzustartomány. Egészségi állapottól függően ettől eltérhet a terhelés során ajánlott pulzustartomány. Ha Ön kardiológiai gondozás alatt áll, vagy ismert szívbetegsége, illetve más ismert betegsége van, vagy betöltötte a 40. életévét, és most kezd sportos életmódot, úgy biztonságosabb, ha tréning-zónáját orvosa, gyógytornásza határozza meg, rendszerint terheléses EKG-vizsgálat alapján. Kezelőorvosa dönti el, hogy Önnél szükséges-e ez a vizsgálat. Amennyiben ismeri ezeket az értékeket, a túra kezdetekor írja rá a túralapon a megfelelő sorba, valamint jelölje be X-szel betegségeit. Következő pontunkban arról lesz szó, hogy milyen sebességgel, milyen pulzustartományban kell teljesítenünk a túrát a cél érdekében.
